A passage a jármódok királynője. Ez így igaz, de tegnap nagy leckét kaptam belőle. Valójában a helyes passage-t elképzelni is nehéz. Arról most itt nem szeretnék beszélni, hogy az elülső lábra adott jelzéssel (spanyol lépés, stb) nem passage-hoz, hanem csak ahhoz hasonló jármódhoz lehet jutni, hanem arról, hogy a passage viszonylag alacsony belső energiaszintű jármód.

A passage a piaffe-ból következik. De a lovat a piaffe-ból nem csak előre kell lovagolni, hiszen a piaffe előre az iskolaügetés, hanem annak ütemét is le kell lassítani. Persze magától lelassul az ütem, ha a ló nem elég erős, de lelassul akkor is ha megfeszíti magát és egyfajta merevség lesz úrrá rajta. A feszes passage nem jó passage, hiszen az elengedettség állandó követelmény a lovaglás során. A passagenek erőteljesnek, de elengedettnek kell lennie. Ehhez a ló belső energiaszintjét kell szabályozni az erőteljesség fenntartása mellett. Ezért a passage teljesen ellazult ülést kíván és nagyon nagy nyugalmat a lovas részéről.

És persze hosszú-hosszú gyakorlást, hogy a lovas a belső energiaszintjének változtatását érvényesíteni tudja lován. Ezt először nehéz elképzelni, de megértéséhez talán a fordítottja ad magyarázatot. Azt sokszor meg lehet élni, hogy amikor a ló belső energiaszintje és belső feszültsége ugrásszerűen megnő, az abban a pillanatban hat a lovasra és a lovas belső energiaszintje, feszültsége is magasra ugrik. Szóval a passage-nél pont az ellenkezőjének kell történnie. A lovas alacsonyra levitt energiaszintjét, ellazultságát kell a lóra "áttolni", testén, lelkén érvényesíteni.