Előre jelzem, hosszan fogok elérni mondandóm lényegéhez!

Az évre, a pontos időpontra már nem emlékszem, de arra igen, hogy a Nemzeti Lovardában már felépült az új fedett lovarda. Ma már málladozik, szóval a történet nem éppen ma esett meg.

Az új lovardába új öltöző dukált, így a régiből már átköltöztünk és a történet, amiről mesélni szeretnék az új öltöző férfi szakaszán zajlott le. Akkor még a másik oldalon volt a férfiöltöző, nem ott, mint ahol most van. A mi szekrényünk a legbelső soron volt, és most „mi” alatt a Budapesti Lovasklub elitjét értem. Ez a sor volt legközelebb a zuhanyzóhoz, szekrényt itt birtokolni kiemelt megbecsültséget jelentett. Szintén a soron volt a szekrénye a magyar lovassport két ikonikus személyének (akik a történet főszereplői) Szabácsy Istvánnak és Hargitay Mátyásnak.

Talán nyár volt, pontosan már nem emlékszem, lényeg a lényeg, hogy a két, már javakorabeli lovasember egyszerre érkezett az öltözőbe a napi munka után. Hargitay nekivetkőzött a zuhanyzásnak, Szabácsy csak átöltözött. „Te miért nem fürdesz, Pistám” – kérdezte Hargitay. „Tudod, Matyi, én csak akkor fürdöm, ha megizzadtam és akkor szoktam abbahagyni a lovaglást, mielőtt izzadni kezdenék.” – válaszolta az öttusa válogatott mesteredzője.

A mai fejemmel értem, hogy a válasz valójában nem önirónikus megállapítás, hanem beszólás volt. A jól idomított ló lovaglása olyan könnyű (maga a ló is olyan könnyed), hogy azon fizikai munka szinte nincs. A munka az ilyen lóval valójában nem is munka, hanem élvezet. Az átengedő ló nem segítségekre, hanem láthatatlan jelekre reagál, a külső szemlélő sokszor nem is érti miért és hogyan engedelmeskedik ló a lovasának. Az ilyen lovon megizzadni szinte lehetetlen. Szabácsy erre célzott aznap.

Nehogy félreértse valaki, mindkét szereplő kifogástalan úriember volt, a tisztaság és rendezettség mintaképei – de a beszólást néha elő kell készíteni.

Sajnos Szabácsy István leghíresebb képéről (minden olvasótól elnézést kérve) nem tudtam megfelelőt találni: Az ismert kép 1971-ben készült a müncheni előolimpián, amikoris Dobó nevű lovával bukott. A fénykép pont a bukás pillanatában örökítette meg Szabácsyt, a ló háta az átfordulás előtt már függőleges helyzetben van, a lovas szintén függőleges helyzetben, kezeit széttárva látható. Az olimpián azután Szabácsy István sikeresen szerepelt, a 38. helyen végezte be a versenyt.

Ha valakinek el tudná küldeni a képet, annak nagyon örülnék.