Az összeszedettséget a ló elengedettségének fokozásával lehet növelni. Az izmok tornáztatásával, nyújthatósáuk növelésével, az összeszedettség magasabb fokára lehet lépni. A ló elengedettségének kapcsán azonban két dolgot kell megérteni.
Az elengedettség a ló egész testére ki kell hogy terjedjen. Lehetséges ugyanis az, hogy a bár a ló izomzatának nagy része elengedettnek minősíthető, de mégis maradtak olyan izmok, amelyek tornáztatása nem történt meg, vagy nem olyan minőségben, hogy azok kellően elengedetté váljanak. Legjobb példa erre talán a nyak izmainak nyújtása. A marhoz közeli részen az izok nyújtása általában könnyebb, mint a tarkóhoz közeli izmok nyújtása. Sokszor ezért, bár hajlékonynak (elengedettnek) tűnik a ló, mégis a tarkó oldal irányban nem, vagy csak nehezen hajlítható, a ló részben merev maradt. A lovas nem érti, hogy miért nem jut egyről-kettőre az összeszedettség terén, holott a probléma az orra előtt van: csak ki kellene terjeszteni a ló elengedettségét az egész testére és rövid idő alatt nagy haladást tudna elérni. A ló elengedettségének vizsgálata a ló egész testére ki kell, hogy terjedjen!
Másrészről el kell fogadni azt, hogy az elengedettség, az izmok nyújthatósága mindig fokozható. Ezért előfordulhat az, hogy a ló bírálójaként (például díjlovas versenyen) a lovat elengedettnek kell minősíteni, ám kiképzőjeként (a kiképzés előrelépési kérdéseit feszegetve) mégsem lehet ugyan ezt kijelenteni. Ezt úgy kell elképzelni, mint a spárgázást. Az emberek többsége, bár testében nincs merevség, spárgázni mégsem tud. Mindennapos munkával, lazítással, vonatkozó izmainak nyújtásával azonban előbb-utóbb határozott eredményt tud elérni: az elengedettség mindig növelhető.