Az iskolalovast céljai különböztetik meg a sprotlovastól. Míg a sprotlovas lova teljesítményének fokozását, az eredményességet célozza meg, addig az iskolalovas lova együttműködő készségét (együttműködési szándékát és képességét), valamint hosszú használati élettartamát. Az iskolalovas nem izomból és izzadságszaggal, hanem a dolgok természetéből fakadó egyszerűséggel, mondhatnám családiassággal keresi lovával a harmóniát. Ezért van az, hogy az iskolalovasnak nem feltétlenül van szüksége különleges adottságú lovakra. Az iskolalovas az "átlagos" lóban is megtalálja a CSODÁT(!), az átlagos lóval is eljut a végletes összeszedettségig, a sportlovasok álmaiban szereplő legmagasabb feladatokig: a sorozatos ugrásváltásig, a vágtaperdülésig, a piaffe-ig, a passage-ig!
Persze ehhez bizonyos (emberi érettséggel párosuló) tulajdonságok feltétlenül szükségesek! Ilyen például a lovas igényessége önmagával, környezetével és lovával szemben. Vagy a nyitottság a ló érzései, gondolatai megismerésére. Vagy a kíváncsiság az elmúlt évezredek lovas tapasztalatainak elsajátítására. Erre pedig mindenki képes! A 30, 40, 50 éves lovasok, de akár az idősebbek is! Az iskolalovaglás nem erősport, az iskolalovaglás észt és ügyességet kíván!
Az iskolalovas a harmóniát kívánja a végleteki fejleszteni! Az iskolalovaglás valójában egyszerre művészet és szabadidőlovaglás.
Éppen ezért lesz az iskolalovaglás a XXI. század lovas stílusa! Az iskolalovaglás a modern kor lovaglási stílusa!
(És mindezekért van az is, hogy az iskolalovaglás egyben klasszikus lovaglás is: mert hát a régiek, az elmúlt évszázadok lovasai sem voltak hülyék!)
