Egybevágó segítségnek nevezzük azt a helytelen segítségadást, amikor a lovas a felvétellel egyidőben előrehajtja a lovat, egyszerre lép a gáz- és a fékpedálra. Az egybevágó segítségek használatával lovagolt ló merevvé és egyre ellenállóbbá válik, lovaglása nem kényelmes, nagy a sérülésveszély.
De nyilvánvalóan az is egybevágó segítség, ha az elsődleges segítségnek (a testbeszédnek, lovon ülve az ülésnek) ellentmond a másodlagos segítség (a szár, csizma, pálca, hang használata), hiszen mit gondolhat ilyenkor a ló: mit is kellene tennie? (Például bal állításban (szárak) a lovas a jobb ülőcsontját (ülés) terheli.) A lovas ellentmondó kommunikációja zavarba ejtő, a ló erre is csak merevséggel, engedetlenséggel tud reagálni. A másodlagos segítségeket mindezért csak nagyon megfontoltan, az elsődleges segítséggel összehangoltan szabad adni és természetesen csak akkor, ha a ló az elsődleges segítségre nem, vagy nem megfelelő intenzitással reagált.