A levade az összeszedettség csúcsa, a minőségi lókiképzés jelképe. A gond vele csupán az, hogy évek hosszú sorának fáradságos munkájával lehet csak elérni. Azonban van megúszós változata is: a pesade.  A pesade nem különösebben nehéz feladat, néhány hét, néhány hónapnyi gyakorlással be lehet tanítani a levade-hoz szinte teljesen hasonló felatatot. A két feladat annyira hasonlít egymáshoz, hogy hozzá nem értők, nem is tudnak különbséget tenn, szóval a hétvégi, vidéki lovasbemutatón, a helyi, nagybajszú bácsikák és fodros szoknyás nénikék lelkes tapsát fogja garantáltan besöpörni bemutatója.

A probléma csupán az, hogy a lókiképzésben nem működnek a megúszós megoldások, azaz nincs Tesco gazdaságos lókiképzés. Ha valaki mégis a "könnyebb utat" választja - bármilyen okból is - az környezetét ugyan ideig-óráig becsaphatja, de ha önmagával szemben tárgyilagos, akkor az első pillanattól kezdve világos számára, hogy választott módszere járhatatlan, lova számára káros, a pesade gyakorlásából nem lehet eljutni a korrekt levade feladatig. Ugyanis a hasonlóság ellenére két lényeges különbség van a levade és a pesade közt:

• A levade során a mar lefelé süllyed, a pesade során felemelkedik, ezért a két feladat végrehajtásában egészen más izmok kerülnek hatásba: a levade során a hasizmok, a pesade során a hátizmok.
• Míg a levade az összeszedettség csúcsa, addig a pesade pont arra tanítja a lovat, hogy miként lehet az összeszedésből "kinyomnia" magát, ezért a feladat nemcsak, az összeszedésre irányuló összes addigi erőfeszítést rombolja le, de még a ló vágtamunkáját is tönkreteszi.

A cikkhez természetesen nem pesade, hanem Hazslinszky Zoltán szinte tökéletes levade fotóját csatoltam illusztrációként.