Hétvégén, szombaton kerül sor arra az ünnepélyes ceremóniára, melynek részeként beírják a nevemet a nagy könybe és  hivatalosan is tagjává válok a Bent Branderup által vezetett dán magasiskolának.

Az Academic Art of Riding a kortárs magasiskolák talán legismertebb intézete. Míg a nagy klasszikus iskolákat joggal-jogtalanul éri a vád, hogy bevételkényszerük okán lókiképzési módszereikben engedményeket tesznek a viszonylag gyors (költséghatékony) lókiképzés és a látványosság érdekében, addig a pivát magasiskolák vitathatatlanul a legmagasabb színvonalú lovaskultúra művelésének helyszínei.

Még egyszer: A magasiskola nem a különleges lovasfeladatok túristalátványossága. Túristalátványosságként a magasiskola elveszti jelentőségét, értelmetlenné és öncélúvá válik. A magasiskolának feladata van, a magasiskola a magaskultúra művelésének helye. Hogy mire való a magaskultúra? A magaskultúra ad iránymutatást a közkultúrának, pontosan úgy, ahogyan a faluban  a beszédben, öltözködésben, érdeklődési körben mindenki a papot, az ügyvédet, gyógyszerészt és a tanítót utánozza. A feleségek pedig a feleségeiket. A lovas közkultúrában mindenki szeme előtt a magasiskola lovasai lebegnek.

De a magasiskolai tudás a csúcsteljesítmények elérésének eszköze is. Az elmúlt évtizedekben a legnagyobb sporteredmények rendszeresen magasiskolai szakértelem igénybevételével alakultak. Elég legyen itt csak Ottó Lörkét említeni, akinek nevéhez a harminchatos olimpi első két (!) helyezett lova és lovasa is kapcsolódik, vagy Gerog Wahlt, aki Christine Stückelbergert segítette az olimpiai bajnokságig, végezetül pedig Reiner Klimke nevét, aki Egon von Neindorff szaktanácsait követte.

Mindezen túlmenően a magasiskola a nemzeti lótenyésztések kipróbálási helye: az Andalúz Királyi Magasiskolában spanyol lovakat, a porgugál magasiskolában luzitánó lovakat, a Cadre Noire-ban francia lovakat. bécsben lipicaikakat, Bent Branderup iskolájában a helyi lovasok szinte kizárólag a dán fajtákat (frederiksborgi, knabstrupper) használják.