Az alábbiakban a szárhasználat különböző időpillanatairól szeretnék írni. Mindenekelőtt, azonban szeretném megjegyezni, hogy a szárak használata a másodlagos segítségek kategóriájába tartozik, ezért egyrészről azokat csak ülés segítségeivel együtt lehet használni[1], másrészről, míg az ülés segítségei (a testbeszéd) lovas és ló számára nyilvánvalók és egyértelműek, addig a szársegítségek (mint másodlagos segítségek) mindkét fél (lovas és ló) számára megtanulandók. A tanulás folyamata pedig hasonló a nyelvek tanulásához, hosszú ideig tart, de legvégül igen összetett üzeneteket lehet segítségével a másik félhez eljuttatni. A kommunikáció részeként, egyebek mellett a lovasnak és a lónak nem csak magukat a szársegítségeket kell megtanulni (engedő, felvevő, direkt, indirekt, ellentartó, állító, feligazító, stb., stb.), hanem azok használatának optimális időbeliségét is.

Megjegyzés:

[1] Az egybevágó segítség kifejezést általában az előrehajtó és felvevő segítségek egyidejű alkalmazására szokták használni. Azonban ennél kiterjedtebb értelmezési is lehetséges, mivel minden egymásnak ellentmondó segítség egybevágónak tekinthető.
A modern, egyre több időt virtuális térben élő ember nagymértékben elvesztette tudatosságát testbeszéde tekintetében, így a lovasok is hajlandóak megfeledkezni az ülés segítségeiről. A nehézség az, hogy erről a ló nem tud, a ló alapvetően a testbeszédből ért, azzal kommunikál. Mivel az ülés segítségét nem lehet beszüntetni, az mindig fog valamit jelenteni a ló számára. Ha az elsődleges segítség, az ülés segítsége figyelmetlenségből, vagy gondatlanságból, esetleg a képzettség hiánya miatt nincs összehangolva a másodlagos segítségekkel, akkor az óhatatlanul ellentmondó lesz a ló számára, a ló nem fogja teljesíteni lovasa szándékát, hiszen nem érti azt, a lovas pedig szintén értetlenül áll az „engedetlenségével” szembekerülve.

VÁLLVEZETÉS

A váll oldalirányú vezetése direkt, vagy indirekt szársegítséggel történhet. A direkt szársegítség a szárral azonos oldal irányába vezeti a vállakat, az indirekt az ellenkező irányba. Míg a fiatal lovaknál inkább a direkt segítségek vannak túlsúlyban, addig a képzés előre haladtával egyre inkább az indirekt vállvezetés kerül előtérbe. A váll oldalirányú vezetésének optimális időpontja az a pillanat, amikor a fordulat szerinti külső lábát emeli fel a földről a ló. A direkt és indirekt szársegítség ennek megfelelően nem folyamatos, hanem impulzusszerű, a lovasnak a külső elülső láb mozgását kell követnie. Természetesen ugyanez a ritmikus ütemezés kell, hogy jellemezze az ülés segítségét – a lovas testsúlya, külső válla és külső combjának elülső éle a fent jelzett pillanatban tudja leghatékonyabban a fordulat irányába vezetni a ló külső vállát.

VÁLLKÖNNYÍTÉS

A szár azonban nem csak oldalirányban, hanem hosszirányban is hathat és ennek megfelelően segítséget tud adni a lónak vállainak megkönnyítése érdekében. A lovasnak ezügyben persze csak korlátozott lehetőségei vannak, mert ha a szárak a kelleténél erősebben hatnak, akkor azok nem könnyítik meg a vállakat, hanem csupán a tarkót emelik, ezzel pedig a lovas szándékával ellenkező végeredményre jut, ahelyett, hogy a ló vállai könnyülnének, a szárral történő feligazítás eredményeképpen a vállakra többletteher fog esni.

A vállak szárakkal történő könnyítésének időpontja az a pillanat, amikor a ló az azonos oldali elülső lábát felemeli a földről. A feszítőzabla ezügyben különleges hatású, hiszen, míg a zabla a tarkót hajlítja, addig a lánc emelő jellege, optimális esetben a vállakra fog hatni, azokat könnyíti.

Itt még egyszer hangsúlyozni kell, hogy nem a tarkó feligazítását kell ez esetben elképzelni, mert az lenyomja a vállakat, hanem maguknak a vállaknak a könnyítését. Ez ügyben is meg kell különböztetni azt, hogy a szárak a zablánál, vagy a vállaknál hatnak, ugyanúgy, mint ahogyan más szársegítségeknél is szinte párokat lehet képezni, aszerint, hogy azok hol hatnak. Az oldaltható szársegítségeknél például, ha azok a zablánál hatnak, akkor állító hatást fejtenek ki, míg, ha a vállaknál, akkor a vállakat fogják oldalirányba vezetni.

Szintén hangsúlyozni kell, hogy a vállak szárakkal történő könnyítése lépésben nem azonos a spanyol lépéssel, ügetésben a spanyolügetéssel (amit sokszor a passage helyett mutatnak be, lévén nagyon hasonló ahhoz és lényegesen rövidebb idő alatt lehet a lónak megtanítani). A spanyol lépés és a spanyol ügetés abban különbözik a délceg iskolalépéstől és a passage-tól, hogy esetükben a lábak magasabbra emelése nem a vállak megkönnyüléséből, hanem a másik elülső lábra történő többletteher átadásból fakad. Ez pedig ellentétes az összeszedettség  – így az iskolalépés és a passage lényegével.

A vállak szárakkal történő könnyítésének elsődleges segítsége a nyílt ülés, ami a zárt ülés oppozíciója.

CAMPAGNE FELVÉTEL

A campagne felvétel a ló súlypontjának hátra vételét célozza. Nem kevesebbet és nem többet. A szárak az azonos oldali hátulsó lábra hatnak, mégpedig abban a pillanatban, amikor az adott láb a levegőben van. A helyes felvétel nem rombolja a hátulsó láb előre lendülését és súlypont felé lépését, a ló – lendületes mozgásának fenntartásával – hátra veszi testsúlyát. A campagne felvétel lehet félfelvétel, háromnegyed felvétel, vagy teljes felvétel.

A campagne felvételt a segítségadás pillanata jelzi a lónak, ezért azt nem csak osztott szártartással, de egykézbe vett szárakkal is végre lehet hajtani. A felvétel arra a hátulsó lábra fog hatni, amelyik éppen a levegőben van. A gyakorlatban a felvételek nem egyforma hatékonysággal hatnak a két hátulsó lábra. A kiképzési tapasztalat az, hogy a bal hátulsó lábra általában könnyebb felvenni a lovat, azaz a levegőben lévő bal hátulsó láb esetén alkalmazott felvétel hatékonyabb, mint amikor a felvétel a levegőben lévő jobb hátulsó lábra hat. Ennek az oka az, hogy a legtöbb ló bal hátulsó lába erősebb a természetes ferdeségéből kifolyólag. A felvételt az előző szársegítségekhez hasonlóan ritmikusan kell adni és az ülés felvevő segítségéről sem feledkezhet meg a lovas. 

ISKOLA FELVÉTEL

Az iskolafelvétel annyiban haladja meg a campagne felvételt, hogy az meghajlítja a térd és csánkízületet, aminek eredményeként a csípő lesüllyed. Az iskolafelvételben a szárak az azonos oldali hátulsó lábra hatnak, mégpedig abban a pillanatban, amikor az adott láb a talajra ér. A felvétel itt sem akadályozhatja a lendületet. Az iskolafelvételt szintén lehet egykézbe vett szárakkal adni, a segítségadás helyes pillanatának figyelembevételével. Az ülés segítsége az iskola felvétel alkalmazása során sem maradhat el.

A szárhasználatról további cikkeket az alábbi linkeken lehet elérni:

https://zablaeskengyel.blog.hu/2014/07/21/a_lo_felkantarozasa

https://zablaeskengyel.blog.hu/2016/03/03/szarkezeles