A 2013. június 11-i bejegyzésemet (A ménesvezér) az alábbiakkal egészítem ki:

Minden közösség akkor van "biztonságban", ha van vezetője. Így van ez a lovaknál is. A hierarchia csúcsán a vezér áll, vele szemben minden ló követő magatartást tanusít, mert a rend a csoport érdekét szolgálja. A követő magatartás annyira erős, hogy ha (nem lovas példát említek) a vezérszarvas, vagy őz kiugrik egy autó elé, akkor csutkaféket kell nyomni, mert a következő állat, még ha látja is, hogy a halálba ugrik, akkor is követni fogja.

Ha viszont a közösségnek nincs vezére, akkor nincs bizotonság. Ezért a csoport minden tagjának időről-időre meg kell győződnie arról, hogy a vezér teljesíti-e pozíciójából fakadó kötelességét - ennek megfelelően a csopot tagjai időről-időre próbálkoznak, feszegetik lehetőségeik határait. Ezért a ló nem undok, vagy ellenszegülő, amikor ekéri a lovas "jogosítványát", egyszerűen csak közösségi feladatát, kötelességét végzi.

A lovasnak persze fel kell mutatnia jogosítványát, ezt fogalmazza meg Endrődy Ágoston, amikor arról beszél, hogy a lovat időről-időre meg kell hódítani. Ez nem jelenti azt, hogy a lovat bántani kellene, vagy meg kellene alázni, de szigorúan számon kell kérni az engedelmességet.

Néha ez nem egyszerű. Vannak ugyanis erősebb karakterű lovak, de könnyen találkozhat a lovas elrontott lovakkal is. Ebben az esetben az elrontott ló nem azt jelenti, hogy a lovat rossz technikával lovagolja lovasa, hanem azt, hogy az engedelmesség számonkérése nem elégséges. A ló ilyenkor olyan lesz, mint az a kisgyerek, aki az árúházban hisztizve a földre veri magát. Azért mert hisztizik még lehet egyébként művelt, akár általában kellemes viselkedésű is. Ilyenkor a hisztizést csak határozott nevelői fellépés orvosolhatja. Persze először a hiszti fokozódni fog, a nevelő nyomására a gyerek fokozott ellenállással reagál: próbálkozik.

A lóra visszatérve a durvaság nyilván nem megoldás ebben az esetben, a lóra nyomást kell gyakorolni, aminek során két szabályt kell alkalmazni:

1. A nyomást ellenállás esetén azonnal fokozni kell, mindaddig amíg a ló a nyomásnak nem enged. (Akármennyire is ellenáll a ló a nyomást nem szabad addig beszüntetni, amíg a ló nem enged. Ellenkező esetben az ellenállás növekedni fog. Míg, ha a ló enged, a ló és lovas kapcsolata az engedelmesség irányába fog elmozdulni, bármekkora nyomás hatására történjék is az.
2. Ha a ló enged, a nyomást azonnal be kell szüntetni.

A két szabály érvényesítésével az eredmény, a lovas vezérségének elfogadása, a követő magatartás kialakulása, a ló békességes nyugalma egészen hamar bekövetkezik.

A rendet, a fegyelmet, a minden körülmények közötti engedelmességet fiatal kortól kell gyakorolni. Amikor a ló már kierősödött és akkor próbálkozik hisztivel, ellenállással, akkor a nyomásra való engedést néha igen nehéz érvényesíteni. A türelem, a megalkuvás nélküli határozottság és a kitartás azonban eredményre vezet, a durvaság viszont csak durvaságot szül. A durvaságban a ló erősebb lesz!